Ciklusok a Pascalban

A programokban gyakran van szükség utasítások ismételt végrehajtására. Az ilyen feladatok megoldására szolgálnak a ciklusok. A Pascalban három féle ciklus található: a for, a while és a repeat-until.

A for ciklusutasítást akkor használjuk, ha pontosan ismerjük az ismétlések számát. A for ciklust két féle képen lehet használni: növekvõ vagy csökkenõ ciklusként. A for ciklusutasítás csak egyetlen utasítás végrehajtására vonatkozik (ha több utasítás, akkor blokk).

A for utasítás alakja növekményes ciklus esetén:

for ciklusváltozó:=kezdõérték to végérték do utasítás;

a végrehajtáshoz fontos hogy teljesüljön:kezdõérték < végérték kezdeti feltétel. A fentieket mindig az alábbi formában kérem (növekményes):

forciklusváltozó:=kezdõérték to végérték do begin utasítás; end;

A for utasítás alakja csökkenõ ciklus esetén, vagyis ha kezdõérték > végérték
for ciklusváltozó:=kezdõérték downto végérték do utasítás;

A fentieket mindig így kérem (csökkenõ):

forciklusváltozó:=kezdõérték downto végérték do begin utasítás; end;

A FOR ciklus folyamatábrája:

A növekményes for ciklus a hozzá szükséges változók deklarációjával:

Var i, kezd, veg : integer;

Begin

{kezd értékének beállítása }

{veg értékének beállítása}

For i:= kezd to veg do

Begin

<tevékenység>

End;

End.

A növekményes ciklus akkor fog a ciklusmagba belépni, vagyis a vezérlés akkor kerül a tevékenység-re ha a kezd<veg kezdeti feltétel teljesül. A FOR ciklus estén a ciklusmagban leírt utasításban felhasználhatjuk az i ciklusváltozó értékét, de azt tilos megváltoztatni![1] A kezd és veg értékének beállítása lehet a billentyûzetrõl, vagy valamely értékadó utasítással. A kezd és veg értékének ismertnek kell lennie mielõtt a vezérlés a ciklusfejre kerül!

Az alábbi példa egész szám kiírását végzi 1-tõl 6-ig! A ciklusmag egy szám kiírásából áll!

Program kiir1_6;

Var i, kezd, veg : integer;

Begin

kezd:=1;

veg:=6;

For i:= kezd to veg do

Begin

Write(i);

End
Readln;

End.

N db csillag a képernyõn, képernyõtörléssel és a szükséges crt unit meghívásával:

program Csillag;

uses Crt;      {biztosítja a képernyõ kezelést a programban}

var i, n: byte;

begin

  ClrScr;      {képernyõt közöl}

  ReadLn(n);

  for i := 1 to n do

    Write('*');

  ReadLn

end.

A deklaráció miatt n legfeljebb 255 lehet.

Az alábbi példa két billentyûrõl megadott érték közti számokat írja ki növekvõ sorrendben:

Program kiir_tol_ig;

Var i, kezd, veg : integer;

Begin

Write(’Add meg hol kezdjem a számlálást:”);

Readln(kezd);

Write(’Add meg a számlálás végértékét:’);

Readln(veg);

For i:= kezd to veg do

Begin

Write(i:4); {1-1 kiíráshoz 4 karakternyi helyet használ fel}

End
Readln;

End.

Egy FOR-os progi (melyet a szokásos módon át kell, hogy írj!

program  FOR_TEST;

        var      s, j, k, i, l : integer;

        begin

                 s := 0;

                 for  j:= 1 to 5 do

                 begin

                     write( j );

                     s := s + j

                 end;

                 writeln( s );

                 for  k := 0 to 1 do write( k );

                 for  i := 10 downto 1 do writeln( i );

                 j := 3; k := 8; l := 2;

                 for  i := j to k do  writeln( i + l )

        end.

A kezdõ és a vég érték lehet negatív is, csak az kell a tényleges kiíráshoz, hogy kezd<veg feltétel teljesüljön.

Az elöl tesztelõ ciklus a Pacalban, a while ciklus

Ciklusaink lehetnek adott számszor lefutók, vagy elõre nem ismert alkalommal lefutók. A nem ismert alkalommal lefutó ciklus lefutási feltételét tehetjük az ismétlõdõ tevékenység elé vagy mögé. Ha az ismétlés feltétele az ismétlõdõ utasítás elõtt áll elöl tesztelõ ciklusról beszélünk.

A while ciklus általános alakja:

while logikai kifejezés do utasítás;

A fenti ciklust mindig az alábbi módon kell leírni:

while (logikai kifejezés) do

begin

utasítás;

end;

Szokjuk meg, hogy a feltételt zárójelbe tesszük.

A folyamatábra:

A while utasítás legegyszerûbb alkalmazása, az mikor egy számláló ciklust átírunk elöl tesztelõvé. Nézzük az alábbi példát:

For i:=1 to 6 do

Begin

write(i);

End;

Az i kezdõértéke 1 és végértéke 6, az i értéke egyesével növekszik. Tehát i kezdõértéke 1, vagyis i:=1; minden i-re igaz, hogy i<=6, vagyis a while-os megoldás:

i:=1;

while i<= 6 do

begin

write(i);

i:=i+1; {figyelem, nem FOR-os ciklus, ez biztosítja a kilépést}

end;

Egy tipikusan elöl tesztelõ ciklussal megoldandó feladat az alábbi:

Kérdezze meg a gyerek az apját, mit gondol, hogy ma hányast kapott? A gyerek ma is egy szép jelest hozott. Míg az apa rossz jegyet, azaz 5-tõl eltérõt mond addig a gyerek újra kérdezi. Az ismétlésre akkor kerül sor, ha az apa nem találta el a kapott jegyet.

Be: jegy

Ciklus míg jegy<>5

Be: jegy

Ciklus vége

A lényeges rész kódja:

Readln(jegy);

While (jegy<>5) do

Begin

Readln(jegy);

End;

A fenti tevékenység az alapja az úgynevezett elõolvasásos végjeles bekérésnek, mely adatok, adatsorok bevitelénél nagy szerepet játszik.

A repeat-until ciklus hasonló a while ciklushoz. Az ismétlést itt is egy logikai kifejezés vezérli. A különbség az, hogy a repeat-until ciklus egyszer mindenképpen végrehajtódik, mert a feltétel (a logikai kifejezés) a ciklus végén kerül kiértékelésre. A ciklusmag addig hajtódik végre, amíg a logikai kifejezés hamis, és akkor fejezõdik be, amikor a logikai kifejezés igazzá válik. Ebben az esetben a logikai kifejezést kilépési feltételnek hívjuk. Az utasítás általános formája:

repeat ciklusmag; until logikai kifejezés;

A ciklusmag több utasításból is állhat. Itt nincs szükség a begin-end kulcsszavak használatára, mert a repeat-until kulcsszavak helyettesítik azokat.
A példa:

repeat
Osszeg:=Osszeg+Szam;
Szam:=Szam+1;
until Szam=21;

Az utasítás folyamatábrája:

Összefoglalóan a ciklusokról:

A ciklus fajtája		A futások száma	Legkevesebb hányszor fut le?
Feltételes	Elöl tesztelõ	elõre nem ismert	lehet, hogy egyszer sem
Feltételes	Hátul tesztelõ	elõre nem ismert	legalább egyszer
Számlálós		elõre ismert	lehet, hogy egyszer sem

A ciklus utasításokkal utasítás(ok) ismételt végrehajtását lehet elõírni. Az ismétlések számáról rendelkezésre álló információ alapján dönthetjük el, melyik ciklusszervezõ utasítást alkalmazzuk.

· Ha elõre ismert az ismétlések száma:

for ciklusváltozó:=kezdõérték to/downto végérték do utasítás;

· Ha a végrehajtási feltétel a belépés elõtt ismert (elõltesztelõ):

while logikai kifejezés do utasítás;

· Ha a feltételvizsgálat elõtt egyszer végre kell hajtani (hátultesztelõ):

repeat ciklusmag until logikai kifejezés;

[1] Mi lenne a Ciklus i:= 1 –tõ 5-ig i:=i-1; ciklus értelme?

elválik :P

WebGeneral Portálmotorral

Menü

Oszd meg!

PDF-ből szöveg

Közösség

Belépés

Ciklusok a Pascalban

Ciklusok a Pascalban