elválik :P

• A Pascal program szerkezete
• Programozási tételek
• A tömb adatszerkezet
• Ciklusok a Pascalban
• CIKLUSOK
• Az IF feltétel és ELSE ága, elágazó utasítás
• Az IF ... THEN parancs, feltételes utasítás-végrehajtás
• Az IF feltételvizsgálat
• Karakterláncok kezelése (string típusú változók)
• Valós típusok
• Az egész típusokról általában
• Konstansok
• Változók beolvasása billentyűzetről - ReadLn
• Változók használata, integer és string alapismeretei
• Változók deklarálása, a típus fogalma, értékadás
• Kiírás a képernyőre - Write, WriteLn eljárás
• Index1
• A Pascal program építőeleme
• Bevezető
• index14
• index13
• index12
• index11
• Index10
• Index9
• Index8
• Index7
• Index6
• Index5
• Index4
• Mostani DOGA
• Keir kezdölap

Konstansok

A programokban gyakran használunk állandó értékeket. Ezeket vagy mindig pontosan le kell írni, vagy egy névvel azonosítani. Ilyen névvel azonosított érték be lehet építve a programnyelvbe, mint ahogyan tapasztalhatjuk a maxint és maxlongint esetén. A programnyelv a gyakorlati élet igényeihez alkalmazkodva a matematikából megszokott állandókat is tartalmazhatja beépített konstansként, ilyen a Pi értéke.  Ezek a nevesített konstansok. Nevesített konstansokat a felhasználó is létrehozhat.

A nevesített konstansok deklarációja a CONST kulcsszó után történik, úgy hogy megadjuk a konstans nevét, majd egyenlõségjel után az értékét.

CONST konstans_nev = érték; {vigyázz nem := szerepel}

A nevesített konstansnak, van neve és van értéke, típust és címet a fordító rendel hozzá. Az értékét a program során nem tudjuk megváltoztatni.

Pl. CONST     Nev=’Kiss Gizella’;

                        Alsohatar= 10;

A Pascalban két típusát különböztetjük meg a konstansnak, az egyszerû, és típusos konstansokat. Az egyszerû nevesített konstansok a hozzájuk rendelt értéket a program teljes futása során megtartják, értéküket megváltoztatni nem lehet. Ennek ellentettje a típusos konstans. Ezt felfoghatjuk olyan változónak amely kezdõértékkel rendelkezik. Ezen tipizált konstansok értékét a program futása során meg lehet változtatni. Példák:

const

   Vege=true;

   Elso=45;                     {Egyszerû konstans deklarációk. }

   Valos=3,45E+05;      {valós szám megadásának tudományos, hatvány alakos formája, jelentése 3,45*10⁵}

Az alábbiakban típusos konstansokra látunk példákat :

const

       kilep:boolean=false;

       lanyok: string=’Kati, Ili, Ildi, Bori’;

         eleje:l;

         konst_tomb:array[1..4] of char=('d','e','g','f );

         konst_rek:record                    {ez 11. osztályos tananyag}

           Lemez : longint;

               Tipusa :string[50];

           end=(lemez:43243234;tipus:'AT-386');

Tipizált konstansnak van neve, van típusa, amit a (:) kettõspont után mi adunk meg, és van értéke az egyenlõségjel után megadva. Címet a fordító rendel hozzá. Kezdõértékkel ellátott változónak tekinthetjük, mert a mûködés során értéküket megváltoztathatjuk.

Pl.:

Program Tipizalt;

 CONST  nev : string=’Kiss Gizella’;

                 alsohatar:byte=10;

Begin

     nev:=nev + ’ ’ + ’Sarolta’;

     alsohatar:=inc(alsohatar); {eggyel növeli az értékét az inc eljárás}

End.

Figyeljünk a különbségre, mi fõleg a nem tipizált nevesített konstansokat fogjuk használni.