Menü

Oszd meg!

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez

PDF-ből szöveg

PDF-ből szöveg konvertáló

Közösség

Belépés

E-mail cím:
Jelszó:

Változók deklarálása, a típus fogalma, értékadás

Változók deklarálása, a típus fogalma, értékadás

    A változók olyan programelemek, amelyek a program futása során többször változtathatják értéküket. A deklarációkban megadott típusnak megfelelő értékkészlet halmazból újabb és újabb értéket vehetnek fel. A változók a megadott az alaphalmazból vehetnek fel értékeket. Ha a programunk futtatása alatt tárolni szeretnénk valamilyen adatokat egy bizonyos ideig, (későbbi kiíráshoz, vagy további számoláshoz) akkor változókra lesz szükségünk. Mielőtt azonban bármilyen változót használni szeretnénk, annak nevét a program elején meg kell adni és meg kell határoznunk, hogy milyen típusú adat tárolására fogjuk használni. Az adott változót deklarálni kell, meg kell adnunk nevét és típusát.

Ha valaki szakkönyvet vesz a kezébe a Pascal programozásról, akkor már az elején azt olvassa, hogy a Pascal szigorú típusmegkötésű nyelv. Mit is jelent ez valójában? Vegyünk néhány hétköznapi példát a típus magyarázatához:

Manapság, ha valaki lemegy az utcára, azt látja, hogy mindenféle emberek különböző fajta kutyákat sétáltatnak. Tegyük fel, hogy mi nem ismerjük eme élőlényeket, és csak a megjelenésük után ítéljük meg őket. Tehát ha azt látjuk, hogy valaki egy igen apró maslis ebet húz maga után, akkor azt valamilyen óvodás csoportba soroljuk. De ha azt látjuk, hogy valakit egy óriási fekete kutya "sétáltat" akkor azt valamilyen keményebb csoportba soroljuk. Ha ezek után a kiskutyát elnevezzük Pincsinek, a nagyot Dobermannak, akkor nevetünk ha azt halljuk, hogy valakit megharapott egy pincsi. De ha azt halljuk, hogy valakit megharapott egy dobermann? Ugye teljesen más jut eszünkbe. De miért? Ugye azért, mert láttuk, hogy a két eb között mi a különbség. De ha ezeket az állatokat jobban is ismerjük, akkor sokkal több különbséget tudunk felsorolni mint azt, hogy az egyik kicsi a másik nagy. Ha úgy tetszik most mi az állatok egy csoportjának két "típusát" hasonlítottuk össze. De mielőtt tovább mennénk nézzünk meg egy újabb példát.

Mire gondol akkor, ha azt a szót halja, hogy Trabant? És ha azt, hogy Ferrari? Ugye itt is két autóról beszéltünk. De ez a két autó ugyan olyan kategóriájú? Határozottan más. És ha valaki mégis azt kérdezi: de miért? Miért mert az első kicsi csúnya és büdös, de olcsó, a másik szép gyors, viszont drága. De ezek a példák hogy hozhatók össze a típusokkal? Ha ezt a két példát megnézzük azt vesszük észre, hogy valamilyen típushoz "fajtához" jól meghatározható tulajdonságokat rendeltünk. Az egyik kicsi ugatós, vagy kicsi és büdös, a másik nagy és harapós, vagy gyors és drága. Tehát minden típushoz rendeltünk valamilyen tulajdonságot. Ez teljes mértékben igaz a programokban később használatos típusokra is. Minden típusnak lesz egy meghatározott neve nekünk csak a nevekhez tartozó tulajdonságokat kell majd megtanulni. Mivel a számítástechnika elég fiatal tudomány ezért művelőinek sok újdonsággal kell megismerkedniük. A most megismerendő típusok között lesz olyan amibe csak kis számokat tudunk beleírni, de lesz olyan amelybe óriási számokat tudunk tárolni. Mi is az, hogy tárolni? Amikor mi számokat adunk össze az agyunkban "helyet" foglalunk ezeknek a számoknak. Majd ha összeadtuk és leírtuk őket, elfelejtjük. Helyükbe más számok lépnek. Ez igaz a számítógépre is. Ahhoz, hogy számokat tudjunk tárolni a gép memóriájában, valamilyen tulajdonsággal felruházott helyet kell számukra lefoglalni. Ezeket fogjuk a későbbiekben változóknak nevezni. De a változók tulajdonságait a programozónak kell kiválasztania. Ezért van az, hogy ha én egy változóban 155-nél nem kívánok nagyobb számot tárolni, akkor nem választok olyan típust amelybe 30 millió belefér. Elvileg ennek sincs akadálya, de mivel a számítógép memóriája sem káptalan ezért mindig jó, ha tisztában vagyunk ezekkel a tulajdonságokkal. Ezen kis bevezető után nézzük a Turbo Pascal adattípusait. Majd két fontos adattípussal ismerkedünk meg. (Jusson eszedbe a változókról tanult anyag!)

A leggyakrabban használt Pascal utasítás az értékadás:

 

            változónév := kifejezés;

 

Az utasítás végrehajtása során a változónév azonosítójú változó felveszi a kifejezés kiszámított értékét. A kifejezés lehet konstans, változó vagy egyéb szabályos Pascal kifejezés. Az utasítás két oldalának azonos típusúnak kell lennie. Tehát ha a jobb oldalon egy számot kapunk eredményül, akkor a változónak is valamilyen numerikus típusnak kell lennie. A szöveges kifejezés eredményét csak string típusú változóban lehet tárolni. Számjegyekből álló szöveget be lehet vinni szöveges változóba, de ezt nem lehet számolásra használni.  Változóinknak billentyűzetről is adhatunk értéket, ekkor azt mondjuk, hogy bekérjük a változó értékét. Változó értéket eljárásban is kaphat.